Bodvaj



Megközelíthetőség

 

Csíkszeredából Sepsiszentgyörgy irányába indulunk, majd Mikóújfaluba érve (45,4 km) a Bodvaji hámort jelző táblánál letérünk a főútról jobbra. Továbbhaladva 18,2 kilométer múlva útelágazáshoz érünk: balra Bibarcfalva következik, jobbra pedig Kisbacon fele lehet letérni, erre megyünk mi is. Áthaladva a falun, 4,6 kilométer megtétele után jobbra a mezőt egy meglepően jó minőségű útszéli át, letérünk ebbe az irányba (pöcc). Ezen az egysávos úton haladva 7,6 kilométer megtétele után a jobb oldalt folyó patakon - már gyalogosan - egy pallón kelünk át, mely mellett egy kopott tábla hirdeti, hogy a Bodvaj természetvédelmi területre érkeztünk.

Útvonal térképe Sepsiszentgyörgyről Bodvajra.

A terület leírása


 

A védett terület Kovászna megye északnyugati részén, Magyarhermány közelében, a Dél-Hargita vulkanikus hegyvonulatának nyugati oldalán, a Fenyős patak völgyében, a Bodvaj árka és a Györgykovács patak beömlésének környékén terül el. A területet a 39/2001-es számú Megyei Tanácsi Határozat nyilvánította védetté, 216 hektáron.

Bodvajra és környékére jellemző a limonit vagy más néven barna vasérc előfordulása. Ez a legismertebb és legfontosabb, de szerkezetét tekintve a legkevésbé tiszta vasérc, amely a vasércek és vasásványok mállása útján keletkezik, anyaga tiszta állapotban vasoxid vegyülete vízzel, de a természetben tiszta állapotban nem fordul elő, szennyeződik más anyagokkal. Bodvajban már az 1700-as évek elején bányászták a limonitot, amely kb. 40-45%-ban tartalmaz vasat.

Bodvajon vasolvasztó kohó épült, helyben dolgozták fel az itt olvasztott vasat. Itt öntötte Gábor Áron a háromszéki önvédelmi harc első ágyúit az 1848–49-es szabadságharc idején, már akkor igazi iparteleppé nőtte ki magát Bodvaj. A telepen 1875-ben 21 lakóház volt. A bányászást 1897 őszén abba hagyták, de a kifejtett ércből még 1905 tavaszáig dolgoztak, majd fölhagyták a telepet. 1945-ben megkezdték a bánya és kohó helyreállítását, és újra megindult a termelés. 1945–1950 között a vajdahunyadi vaskombinát kezelésében volt, majd az 1950–1952 közötti dőszakban a szentkeresztbányai vasgyárhoz tartozott. Napi termelése 3 tonna volt, a kohóban utoljára 1954-ben olvasztottak vasat.

E vasérctelepek egy tavi környezetre utaló diatomit rétegben helyezkednek el. A diatomit, vagy ismertebb nevén kovaföld, a szilicium-dioxid vízmentes, amorf alakváltozata, amely őskori kovavázú algák tömeges felhalmozódásával keletkezik. Diatomit réteg a Dél-Hargita vonulat délnyugati peremén húzódik végig 2,5–3 km kiterjedésben északnyugat–délkelet irányban.

Bodvaj területén meleg borvízforrások lerakódásaiból keletkeztek az úgynevezett gejzíritek, amelyeket csiszolni és fényezni lehet, és féldrágakőnek számítanak. Színük miatt a fehéret tejopálnak, a feketét füstopálnak, a sárgát viaszopálnak nevezik.

Bodvaj környékének geológiai ritkasága a gejzírek üledékeiből kicsapódással keletkezett opál sajátos változata, a Bodvaji dobostorta opál. Neve azért dobostorta, mert váltakozik az opál (fehér) a limonit (okker) rétegekkel. Ezt dr. Bányai János geológus találta meg és nevezte el, az ásványtan irodalmában ma is ilyen néven szerepel. Hasznosítására nem került sor, de akinek ásványgyűjteménye van, és sikerül ide ellátogatnia, itt talál belőlük.

 

 

 


Az egykori vulkáni tevékenység nyomán egy sor posztvulkáni tevékenység ismert. Ilyen pl. a temérdek ásványvízforrás, amelyek kis vízhozammal és viszonylag alacsony oldottanyag-tartalommal rendelkeznek. Többnyire karbonátos, kálciumos, magnéziumos, vasas, szénsavas ásványvizek. Magas szén-dioxid tartalommal rendelkeznek, és gázfeltörés kíséretében jönnek a felszínre. Egy régi bányatárnát elárasztó ásványvízforrás valóságos borvízbarlangot hozott létre. Falait limonit cseppkövek és lefolyások borítják, és a piritek bomlásából származó kénből szép gipszkristályok képződtek a bejárat közelében.

A terület része a Magyarhermányi Élőhelyvédelmi Natura 2000 területnek (ROSCI0091).

 

A Natura 2000 hálózat az Európai Unió természetvédelmi területeinek összessége, amelyeket két kerettörvény, a Madárvédelmi Direktíva (79/409/EC) és az Élőhely Direktíva (92/43/EC) alapján jelölnek ki. Ennek megfelelően két Natura 2000 területtípus létezik: a madárvédelmi területek (SPA-k) és az élőhelyvédelmi területek (SAC-k vagy SCI-k). A hálózat célja az európai biológiai sokféleség védelme. A Natura 2000 területek általában nagy kiterjedésűek és nem zárják ki az emberi tevékenységeket, viszont minden építkezés és egyéb infrastrukturális beruházás esetén külön megvizsgálják, hogy azok a természetvédelmi szempontból jelentős fajok és élőhelyek, amelyek az illető területen ismertek, mennyire sérülnek a beruházás által, és igyekeznek elkerülni az élőhelyek pusztítását vagy pótolni azokat. Emellett a Natura 2000 területek természetvédelmi kezelését, kutatását és a természetkímélő mezőgazdálkodást támogatják. Romániában a Natura 2000 hálózatot 2007-ben kezdték kijelölni, a mezőgazdasági támogatások még nem működnek. Hasonló támogatások az agrárkörnyezetvédelmi támogatások, de ezek nem csak a Natura 2000 területekre vehetők igénybe, hanem az úgynevezett magas természeti értékű mezőgazdasági területekre (a Székelyföld nagy része ebbe a kategóriába van sorolva).

Szentes Lajos, Demeter László

Hasznos információk

 

A Határon Túli Magyarok Információs Központja Alapítvány Kisbacont és környékét bemutató cikke (pöcc)

Dénes István Erdővidék védett és védelemre érdemes földtani természeti értékei című írása (pöcc)

 
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Zöld SzékelyFöld Egyesület
Útvonal térképe Sepsiszentgyörgyről Bodvajhoz
 

 





 
 
 
 
 


Hozzászólások (5)


- Asztalos Ferenc - 2011-03-09 20-55
nagyon gyonyoru a taj ajanlom mindenkinek, hogy latogason el
- závogyán Judit - 2010-11-26 19-28
győnyörködtet minden generációt
- Rosu Ana - 2010-11-26 08-53
Meg kell nezni!
- Kósa Ilona Imola - 2010-11-25 22-42
Nagyon szép
- Kiss Alpar - 2010-11-25 17-17
Csoodálatos.


<< VISSZA

Támogatóink 




Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.
Ez a kiadvány a szerzõ nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehetõ felelõssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásáért.

Médiapartnereink

  |