Sólyomkő



Megközelíthetőség

A Sólyomkőt könnyen megtalálhatjuk. Csíkszereda irányából Tusnádfürdőre érve miután elhagytuk a benzinkutat a bal oldalon, jobbra egy mellékút fog letérni ezen haladunk tovább. Áthaladva a vasúti síneken, majd az Olt hídon hátrahagyhatjuk gépkocsinkat és a gyalog folytatjuk utunkat. Az erdőbe egy út vezet be, ezen elindulva kell kövessük a turista jelzéseket.

Útvonal térképe Tusnádfürdőről a Solyomkőhöz.

A terület leírása

 

Tusnádfürdő Csíkszeredától 32 km-re délkeletre, az Olt bal partján, a Szurdok-tető és a Sólyomkő közé ékelt hegyvidéki üdülőtelep, a Székelyföld keleti részének nemzetközi hírű fürdőtelepe. Nincs olyan utazó, aki Tusnádfürdőn áthaladva meg ne csodálná az Olt jobb partján emelkedő 824 m magas andezit sziklabércet, a Sólyomkőt. A környék leghíresebb kilátója. Erről a helyről szemlélte a gyönyörű tájat ifjú Ferenc József császár, akinek annyira megtetszet a táj, hogy újraépítette az 1849-ben felégetett Tusnádfürdőt. A Sólyomkőről nemcsak a fürdőváros és a fenyőerdővel borított Vártető, a Szurdok és a Csomád kúpjai láthatok, hanem a Csukás tó és a 15 km hosszú Olt – szoros is teljes egészében látható Sepsibükszádig.

 

A Sólyomkő védett terület kiterjedése 1,5 ha, kiemelkedő értéke a Teleki hölgymál (Hieracium telekianum ) amely endémikus (bennszülött) növényfaj, amely a világon csak itt fordul elő és szerepel a romániai növényfajok Vörös Listáján. A kiemelkedő andezit szikla környékét vegyes erdők borítják, legfontosabb erdőalkotó a lucfenyő (Picea abies), továbbá megtalálható a jegenyefenyő (Abies alba), bükk (Fagus sylvatica), gyertyán (Carpinus betulus), mogyoró (Corylus avellana), madárberkenye (Sorbus aucuparia), amely különleges szépséget ad a tájnak. A lágyszárúak közül jellemző a száraz, napos élőhelyeket kedvelő, rózsás kövirózsa (Sempervivum marmoreum), sárga kövirózsa (Jovibarba hirta), bablevelű varjúháj (Sedum maximum), borsos varjúháj (Sedum acre).

 

 

 

 A védett terület környékén néhány kétéltűfaj, például barna varangy (Bufo bufo) és foltos szalamandra (Salamandra salamandra) és viszonylag sok hüllő fordul elő: lábatlan gyík (Anguis fragilis), elevenszülő gyík (Zootoca vivipara), fürge gyík (Lacerta agilis), zöld gyík (Lacerta viridis), vízisikló (Natrix natrix). Nagyon sok madárfajt láthatunk és hallhatunk, elsősorban erdei fajokat: erdei pintyet (Fringilla coelebs), énekes rigót (Turdus philomelos), ökörszemet (Troglodytes troglodytes), széncinegét (Parus major), búbos cinkét (Lophophanes cristatus), barátcinkét (Poecile palustris), fakuszt (Certhia familiaris), csilp-csalp füzikét (Phylloscopus collybita), csuszkát (Sitta europaea), süvöltőt (Pyrrhula pyrrhula), keresztcsőrűt (Loxia curvirostra), fenyőszajkót (Nucifraga caryocatactes), de a környéken több bagolyfaj is előfordul, például uráli bagoly (Strix uralensis), erdei fülesbagoly (Asio otus) és uhu (Bubo bubo). Szintén jellemzőek a harkály fajok, a fekete harkály (Dryocopus martius), nagy fakopáncs (Dendrocopus major), háromujjú hőcsik (Picoides tridactylus). A környéken gyakori a barnamedve (Ursus arctos). Főként éjszaka aktív, ezért ekkor a terület látogatása nem ajánlott.

Szentes Lajos, Demeter László

 
Szentes Hunor
Szentes Hunor
Szentes Lajos
Szentes Lajos
Szentes Lajos
Szentes Lajos
Szentes Lajos
Szentes Lajos
Szentes Lajos
Szentes Lajos
Szentes Lajos
Szentes Lajos
Szentes Lajos
Szentes Lajos
 

 




 
 
 
 
 


Hozzászólások (2)


- ildikó - 2013-05-27 11-46
Jártam itt!!
- ildikó - 2013-05-27 11-46
Jártam itt!!


<< VISSZA

Támogatóink 




Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.
Ez a kiadvány a szerzõ nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehetõ felelõssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásáért.

Médiapartnereink

  |